Korán kelünk, hét közben az ovi miatt, hétvégén meg megszokásból. A fiam amúgy sem hagyna minket aludni, ha esetleg sok hétalvó lenne a családban. Kezdődik a rutin. Gluténmentes tej, a műanyag füles pohárból és csak én vihetem be neki a szobába, senki más. Pontosan 11-ig kell számolnom a…

Az első három év nagyon sűrű volt. Hetente három-négy fejlesztés, nulla szabadidő, nulla pénz. Nagyjából feléltük minden tartalékunkat, de szépen, sorban jöttek az eredmények. Nagyon nagy volt a baj, amit a sztrók okozott, de igazából minden fejlődési fázison sikerült végigmennie a kisfiamnak, amit…

Senki nem értette mi történik velünk és néha mi sem. Erre nem készíti fel az embereket és a családokat senki - sem az oktatási rendszer, sem a szülők, sem a könyvek. Kezdetben persze okoltunk mindenkit, hogy nem segítenek, hátat fordítanak, "úgy" néznek az utcán. Aztán lassan rájöttünk, hogy nem is…

Az első fél év nagyon nehéz volt. Először is, nagyon kevés tájékoztatást és segítséget kaptunk. Nem tudtuk mit kellene csinálnunk, milyen fejlesztésekre járjunk és hogyan oldjuk meg az anyagi problémáinkat Hosszas keresgélés után a fejlesztésekre több (öt) lehetőségünk is volt. Mozgásfejlesztés:…

Akik sérült kisgyermeket nevelnek azoknak nagyon ismerős lesz a történet. Kisebb különbségek nyilván vannak, de szerintem ők is hasonló utat járnak-jártak vagy fognak végig járni. Elég töredezett lesz a blog első fele, mert igyekszem összeszedni azokat az emlékeket, amik közel hat éve - a fiam…